Kezdőlap / Gazdaság / Harcot indítana a brit kormány a kirívóan magas keresetű vállalatvezetők ellen
Goulash Étterem Aberdeenben

Harcot indítana a brit kormány a kirívóan magas keresetű vállalatvezetők ellen

Több pontból álló intézkedési programot ismertet a jövő héten a brit kormány az alkalmazotti átlagbéreket kirívó mértékben meghaladó vállalatvezetői fizetések ellen.

A BBC kormányforrásokat idéző vasárnapi értesülése szerint az összeállított intézkedéscsomag kötelezné a brit vállalatokat arra, hogy közzétegyék a cégvezetők és az alkalmazottak javadalmazása közötti különbséget.

Leaditrans banner
Hirdetés

A kormány kötelezővé kívánja tenni azt is, hogy az igazgatók fizetését megállapító vállalati testületekben az alkalmazotti gárda képviselői is kapjanak helyet, a részvényesek pedig akár vétót is emelhetnének az adott vállalat vezetőinek megítélt javadalmazás ellen.

Theresa May brit miniszterelnök nemrégiben maga is “irracionálisnak és egészségtelennek” minősítette az alkalmazotti és a vállalatvezetői fizetések közötti egyre növekvő különbséget, és a kiugróan magas igazgatói jövedelmek korlátozását helyezte kilátásba, bár ennek módjáról a brit kormány hivatalosan eddig nem közölt részleteket.

A nagyvállalatokon belüli rendkívüli bérkülönbségeket a legnagyobb brit szakszervezeti szövetség (TUC) is kiemelte ősszel rendezett idei éves kongresszusán.

ftse100

A konferenciára összeállított jelentésében a TUC kimutatta, hogy a Londoni Értéktőzsde irányadó FTSE-100-as indexét alkotó legnagyobb tőkeértékű vállalatok vezetői tavaly átlagosan 3,4 millió fontot (1,3 milliárd forintot) kerestek, 123-szor többet a brit alkalmazotti átlagbérnél, de például Sir Martin Sorrell, a világ legnagyobb reklámcége, a WPP vezérigazgatója 70 millió fontot vihetett haza; ez az alkalmazotti átlagjövedelem 2500-szorosa.

A FTSE-100-as vállalatok vezetőinek teljes javadalmazása átlagosan 47 százalékkal, az alkalmazotti átlagbér viszont csak 7 százalékkal nőtt 2010 és 2015 között a TUC adatai szerint.




A társadalmi egyenlőtlenségek ellen küzdő nagy-britanniai székhelyű kampányszervezet, az Oxfam legutóbbi kimutatása szerint a britek leggazdagabb 10 százalékáé a nemzetgazdasági szintű magánvagyontömeg 54 százaléka, ezen belül a felső 1 százaléké az összvagyon 23 százaléka. A britek legszegényebb 20 százaléka viszont országos átlagban a magánvagyon 0,8 százalékán osztozik.

Az Oxfam számításai szerint ez azt jelenti, hogy a legtehetősebb 634 ezer brit összvagyona több mint a hússzorosa a legszegényebb 13 millióénak.

ActiviTreat0
Hirdetés

A szervezet szakértői szerint e végletes vagyonmegoszlási különbségek még a brit EU-tagságról tartott népszavazás eredményét is befolyásolhatták, ugyanis a vagyoni egyenlőtlenség miatt sokan úgy érzik, hogy nincs érdemi beleszólásuk a társadalmi folyamatokba, és nem tudják kihasználni a gazdasági lehetőségeket sem. Az Oxfam szerint a referendumon ez is a felszínre kerülhetett, és sokan a népszavazásban láthatták az alkalmat, hogy a változásra voksoljanak.

/Forrás: BBC – MTI/


Ha érdekelnek a hírek, kedveld facebook oldalunkat:


Pénzküldés határok nélkül! Akár ingyen! Transferwise.com/ingyenes


Ha tetszett a cikk likeold és oszd meg barátaiddal...

aberdeenimagyarok.co.uk

Ezt is nézd meg

Londoni elemzők szerint Kína 12 év múlva lehagyja az Egyesült Államok gazdaságát

Londoni pénzügyi elemzők szerint tizenkét év múlva Kínáé lesz a világ legnagyobb nemzetgazdasága a dollárban …