Kezdőlap / Archívum / Tachiko, avagy Frankie Marbles, a vértacskó
Goulash Étterem Aberdeenben

Tachiko, avagy Frankie Marbles, a vértacskó

Bővült a család! Lett egy kutyusunk. Mivel Zasszony és én is kutyákkal nőttünk fel, így évek óta tervben volt egy tappancsos. Egy barátom azt javasolta, hogy gyerek helyett inkább kutyát tartsunk, mert az hálásabb. Elvált ember, hiszek neki… 🙂 Egy barna, csokifoltos minitacsi kislányt találtunk Liverpool mellett. Cukipofa, de… de ne tévesszen meg az ártatlan tekintet.

Szagok:

A kocsiban hazafelé olyan büdöset szart, hogy az autópályán 4 letekert ablak mellett is folyt a könnyünk. A visító szél kb. annyit ért, mint vaknak a sztroboszkóp. A kis szaros meg ott röhögött középen. Megvettünk neki mindent, hogy már az első naptól kezdve otthon érezze magát. Hogy könnyebbek legyenek az éjszakái az elszakítás után, mi is beköltöztünk vele a nappaliba. Danci a sofá-ra, én a földre, egy felfújható vendégágyra. Kb. 2 óránként kelt fel, sírt, vonyított. Majd ismét dobott egy barnamacit. Te! Én nem tudom, mit esznek ezek, de ezt simán lehetne használni vegyifegyverként. Egyből ugrottam hogy összeszedjem, mielőtt berobban az oxigénnel keveredve. Megtöröltem a kis popsiját és kivettem a playpen-ből, hogy rendet rakjak a helyén. Kb. 2 percig tartott. Nyúlok a kutyáért, hogy visszategyem. Nincs sehol. Az elfordított, halvány olvasólámpa fényénél láttam, hogy a kismocsok a párnám közepén hempereg. És már alszik is. Pont úgy, hogy épp’ ne férjek el én is rajta. Picit arrébb toltam, mert nem volt szívem visszatenni a helyére. Erre nyöszörgött egyet, nyújtózkodott, nyakonfingott, és keresztbe font mancsaival tovább aludt. Éjjel 2 volt… Jó, mindegy, legyen egy jó napja. Majd holnaptól betanítjuk… ahha…

Wc papír norma emelkedése:

A következő éjszakák nagyon lassan teltek. Két órákat aludt, utána hiszti és végül valamelyikünk mindig magához vette. Most akkor ki idomít kit?? Már majdnem szobatiszta volt, amikor elhoztuk. ( 8 hetes volt). A kuckójából kijön wc-re, egy kikészített pelusra. Aranyos. Persze, a célzással még bajok vannak, így egy tekercs wc papír mindig be van készítve. És ezt imádja. Szerintem direkt pisil pár centivel mellé, hogy utána elszaladhasson a papírtekerccsel. A másik, amit imád: hanyatt feküdni. Én ilyet nem láttam még. Hanyatt alszik! Első lábai maga mellett(!), mint egy embernek. Feje meg annyira hátra, mint egy rongybabának. Pár nap múlva aljas módon kiterveltük Zasszonnyal, hogy magára hagyjuk egy órára. Lementünk a városba vásárolgatni. Beállítottuk a tabloidot IP kamerának (nincs reklám, ugye?) és egy okostelefonnal figyeltük a boltból (paranoiás gazdiknak melegen ajánlott kis progi). Aludt. Elvolt. Mikor visszaértünk, beosontunk a másik szobába, hogy onnan lessük meg öt. Felkelt. Keresett minket. Majd bepucsított… Hát, én még ekkorát nem láttam. Mintha egy Alien bújt volna ki belőle. Hosszú és kanyargott, szinte megkerülte Frankie-t. Gyors takarítás, szellőztetés, leolvadt tapéta visszaragasztása, vegyvédelmi ruha és orrcsipeszek eltávolítása. A pelus körül le van téve egy vízhatlan gumis pokróc. Persze törölgetni kell wc papírral elég gyakran. Nem vettük észre, milyen gyorsan fogy a papír, így az utolsó tekercsen meg kellett osztoznunk. Letettem magam mellé. Erre berohant Frankie, felkapta a tekercset, és kiszaladt. Nah, ilyenkor mi van?? Szerencsére még “akció előtt” történt az eset, így szobatiszta voltam. Letolt gatyával végig tudtam kergetni öt a lakásban, hogy megküzdjek az “értékpapírért”.

Segítség a házimunkában:

Segített a szárítóról zoknikat “párosítani”. Gondolhatod… Az egyik zoknit letettem a földre. Mire megtaláltam a párját, újra meg kellett találnom a másik zoknit. Nem volt nehéz: a nappaliban volt, félig felhúzva a kutya orrára. Elvettem tőle és visszamentem a másik szobába a szárítóhoz. A kutya már ott volt… Egy zoknival a szájában. Ismét kicsavartam a szájából, mire arrébb lépett, és pisilt egy ici-picit a szőnyegre. Csak épp annyit, hogy felpattanjak hozzá. Erre kicselezett, felkapta a zoknit, majd ismét eltűnt a sarkon. Amúgy ebben nagy játékos: amikor direkt nem figyelünk rá, mert hisztizik, vagy ilyesmi és egy kis figyelmet szeretne, csak egyszerűen dob egy pici pisit, és tudja, hogy egyből körülötte forog a világ. Nem nagy pisik, csak pár csepp. Elég ahhoz, hogy megkapja a figyelmet. Nem hülye tuta. Tuti nem. És ez így ment egész délután. Kb. másfél óra volt, mire a zoknik végre egymásra találtak. Szerintem ez a kutya többször fog látni ördögűzőt, mint postást.

Oltás előtti-alatti problémák:

Mivel a harmadik, utolsó oltásig még nem “tiszta” a kutya, ezért van benne 1-2 baci. Elég, ha csak megnyalja az arcod, egyből begyulladhat a szemed. Dancinak már szép piros és kenegetni kell valami erre való kencével… Közben ezt mondogatja: “Hát, vakuljak meg, van kutyánk!” – és jókat röhög. Aranyos.

Érzékeny a hangokra:

Mivel reszket az új hangoktól, ezért hozzá kellett szoknom, hogy le van halkítva a tv amikor filmet nézek (Figyeled a fogalmazást?? Nem ö szokik a hangokhoz, hanem én szokom le róluk… beszarás). Ne tudd meg, milyen jó hang nélkül nézni egy koncertfilmet vagy egy Ryan közlegényt… Vagy pl. amikor elaltatod… És osonsz ki a szobából, hogy ne ébredjen fel, mert akkor guggolhatsz mellette megint fél órát. És kifelé menet egyszer csak rálépsz a sípoló játékára… hosszú sípszó… nem mozdulsz… vársz… és tudod, hogy buktad, mert ha eddig nem is ébredt fel,… le kell hogy lépj róla valahogyan :DDD Most jól jönne a háborús filmekből eltanult jelenet, amikor a bajtársaid a késüket teszik be a lábad alá, amikor te egy taposó-aknán állsz. Itt nincsenek bajtársak. Csak te.. és a sötétség… és egy alvó vértacskó… És egy csipogó játék, ami visítva szívja be mindjárt a levegőt. Ugrott a filmed, ugrott a 6-8 óra alvásod.

Előszeretettel járat le a vendégek előtt

Éppen Adam volt nálunk és azzal dicsekedtünk kaja közben, hogy mennyire gyorsan tanulja a szobatisztaságot. Erre Frankie befordul, seggel felénk, és elkezd sz*rni… a szőnyeg közepére… Gyorsan kellett dönteni, nem voltunk erre felkészülve. Odaugrottam és mivel más nem volt a közelben, a kezemet tartottam alá. Istenem, add, hogy ne legyen hasmenése!… Nem volt. Gyorsan wc-be be, kezet hipózni… Köszönöm, nem vagyok éhes… Inkább innék most valamit… Később kikísértük az ajtóhoz Adamet. Megölelte Dancit… Én csak kezet nyújtottam neki… Inkább engem is megölelt. Semmi hi-five? 😀

Válogatós:

Megvettük neki a legnevesebb tenyésztők által ajánlott kutyakajákat. Semmi. Neki a lengyelboltos füstöltsonka kell… Nem tudunk mit csinálni, végigvettünk mindenféle kaját. Csakis ez kell neki. Meg a kígyóuborka. Vettem neki Sainsbury-s felvágottat. Ugrott tőle egyet, mint a 120-as Skoda rossz kuplunggal. Kiemelte a tányérjából, kecsesen kivitte a helyéről, majd a peluson lévő pisifoltra dobta. És megvetően rámnézett.. Szinte elszégyelltem magam… Játékban ugyanez: drága, minőségi kutyajátékok.. Nem. Felejtsd el! Függöny, wc papír és szőnyegsarok. Meg zokni. Sok.

Név:

A Frankie a Franceska rövidítése. Amúgy meg a Frankfurter Sausage, a leghosszabb virsli-kolbász is passzol rá (sausage dog).

FONTOS: Ma este találtam egy versenyt. Mindenféle háziállattal lehet nevezni. Beneveztem. Ha tetszett Frankie a fotók vagy a cikk alapján, kérlek támogassad őt egy szavazattal.

Köszi szépen!

HA SZAVAZNI SZERETNÉL KLIKK A KÉPRE!

Ha lesznek új sztorik, lesz folytatás…

Reményi Ramon

Ramon korábbi vicces történetei:

Tapas, Diaz, Spanyolviasz – avagy Ramonék nyaralnak

A Bundás Tizenkettö

A postás mindig kétségbe esik

DUBLinni kell menni


Ha érdekelnek a hírek, kedveld facebook oldalunkat:


Pénzküldés határok nélkül! Akár ingyen! Transferwise.com/ingyenes


Ha tetszett a cikk likeold és oszd meg barátaiddal...

aberdeenimagyarok.co.uk

Ezt is nézd meg

Hiába a skót tervek, nem lehet minimum-árat meghatározni az alkoholra

Azok a skót tervek, amelyek az alkoholra minimum-árat vezetnének be, sértik a szabad kereskedelem európai …