Kezdőlap / Archívum / Parlamenti vitanap az elvándorlásról
Goulash Étterem Aberdeenben

Parlamenti vitanap az elvándorlásról

Ellenzéki felszólalók az elvándorlásról tartott ellenzéki kezdeményezésű vitanapon szerdán a parlamentben vitatták a kormánypártiak állítását, miszerint az országot elhagyók belátható időn belül hazatérnének.

Fidesz: az elvándorlók jelentős része hazatér

Bartos Mónika

Bartos Mónika (Fidesz) szerint a kíváncsiság ösztökéli az embereket a körülöttünk lévő világ megismerésére. Szerinte a magyarok nem elég mobilak, az elvándorlás tekintetében a közép-európai országok közül az utolsó helyen áll az ország. Közölte azt is: a 2009 után kiköltözőknek csupán 10 százaléka nem tervezi a hazatérést.

Szólt a többi közt az Ifjúsági Garancia Programról, amelynek keretében a 25 év alattiak színvonalas állásajánlatot kaphatnak, vagy gyakorlati képzésben részesülhetnek. A képviselő beszámolt a fiatalokat foglalkoztató vállalkozásokat segítő és gyakornoki programokról is.

Jobbik: a kormány nem tudja a megoldást a problémára

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt kérte a kormányoldaltól: “keveredjenek már ki a kómából”. Bírálta, hogy az ötödik éve regnáló kormány eszközrendszeréből teljesen hiányzik a megoldás az elvándorlás problémájára.

Z. Kárpát Dániel

Többekhez hasonlóan szólt az időskori ellátások kitermelésének problémájáról. Szerinte Nyugat-Európa egy “munkaerő-szivattyút” alkalmaz, ez ellen pedig a régiónak egységesen kell fellépnie.

Az otthonteremtés kérdésében a kedvezmények nyújtását önmagában nem tekintette megoldásnak, emellett bérlakás-építési programot szorgalmazott. Szerinte a program az első évben 60 milliárd forintból elindítható lenne.

Fidesz: a gazdasági eredmények nélkül súlyosabb lenne a helyzet

Manninger Jenő (Fidesz) súlyos problémának ítélte az elvándorlást, amely ugyanakkor az egész térséget sújtja, például Romániában sokkal súlyosabb, mint Magyarországon. Leszögezte: rosszabb lenne a helyzet, ha a Fidesz-kormány nem érte volna el a jelenlegi gazdasági eredményeket. Egyetértett azzal, hogy be kell kapcsolódni a munkavállalást és lakhatást segítő uniós programokba.

LMP: “népmese”, hogy az elvándorlók hazajönnek

Sallai R. Benedek (LMP) “népmesének” ítélte, hogy az elvándorlók hazajönnének. Szerinte a magyar vidékfejlesztés problémája, hogy centrálisan egy-egy területet erősít meg, de, mint mondta, a nagyberuházások helyszínei nem tekinthetők reprezentatívnak az ország egésze szempontjából.

Szólt a munkalehetőség hiányáról, miközben számos vállalkozó munkaerőhiánnyal küzd. Foglalkoztatási zsákutcának nevezte a közfoglalkoztatást.

Bangóné Borbély Ildikó

A vitában Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) kikérte magának a Pócs János (Fidesz) által elmondottakat és arra kérte a képviselőt: tartsa tiszteletben, hogy a férje nem közszereplő. Schiffer András (LMP) is arra kérte Pócs Jánost, ne sértegessen másokat és ne hazudozzon. Ezt követően L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta: szerinte Schiffer András sértegette és oktatta ki Pócs Jánost.

Fidesz: a kivándorlók 80-90 százaléka időlegesen van távol

Nyitrai Zsolt (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet: a pénzt hazautaló magyarok hosszú távon Magyarországban gondolkodnak. Szerinte köszönettel tartozik az ország azoknak, akik külföldön vállalnak munkát, és nem a segélyt választják. 80-90 százalékuk időlegesen van külföldön – szögezte le.

MSZP: az orvosoknak kínál-e alternatívát az ország?

Teleki László (MSZP) szerint a kint lévők még mindig az elszegényedést és a kilátástalanságot látják, így nem térnek haza. Azt mondta: például a tudomány vagy a kultúra területén nem nyújt alternatívát az ország a külföldi lehetőségekhez képest. Kérdésként tette fel: az orvosoknak kívánnak-e alternatívát nyújtani?

HIRDETÉS

Jobbik: miért nem ismertek a pontos számok?

Ander Balázs (Jobbik) bírálta, hogy a kivándorlás pontos számai nem ismertek. Szerinte a képzetlenek, a betegek, az idősek és a munkanélküliek államává válik az ország, különösen a hátrányos helyzetű régiók. Szerinte ez azért van így, mert “Koppány földjén lassan pannon palesztínná válik az őshonos lakosság”. 

A többi közt népességmegtartó agrárpolitikát várt.

LMP: az alapproblémában sem ért egyet a Ház

Ikotity István (LMP) megdöbbentőnek tartotta, hogy az alapkérdésben sem ért egyet a Ház, a kétharmados többség a probléma létét is tagadja. Az elmúlt évtizedek elhibázott gazdaság- és társadalompolitikáját nevezte meg az elvándorlás kiváltó okaként. Pártja megoldási javaslatai közül a tudás fontosságát hangsúlyozta, az oktatás fejlesztését jelölte meg kitörési pontként.

A fiatalok helyben tartásában fontos szerepe van a vidéki felsőoktatásnak – mondta. A “röghöz kötést” nem tartotta megoldásnak, ezért annak eltörlését javasolta.

EMMI: az egész unióban kevés az egészségügyi dolgozó

Zombor Gábor egészségügyi államtitkár közölte: 2020-ra az unóból 1 millió egészségügyi dolgozó hiányzik majd, vagyis minden országban küzdenek ezzel a problémával. Az Egyesült Királyságban dolgozó orvosok 40 százaléka nem a szigetországban szerezte diplomáját – ismertette.

Zombor Gábor

Szólt a rezidens ösztöndíjakról, amelyek 100-200 ezer forintos pluszjövedelmet biztosít a fiatal orvosoknak. Elmondta: a kormány elé kerül az a jogszabálytervezet, amely minden Magyarországon orvosi diplomát szerző számára biztosítja az ösztöndíj lehetőségét.

 MSZP: óriási a baj

Tukacs István (MSZP) azt mondta: az ellenzék szerint a baj óriási, a kormányoldal azonban nem tartja olyan nagynak. Szerinte az egészségügyben elégtelen a javasolt megoldás, az ösztöndíj kiterjesztése.
Pénzre, kiszámítható feltételekre és jó gyógyítási körülményekre van szükség – jelentette ki a szocialista politikus, hangsúlyozva: nem tartható fenn, hogy a hálapénz “torzítja a helyzetet”, és erről a problémáról beszélni kell.

Kormány: javuló tendenciák láthatók az egészségügyben

Zombor Gábor egészségügyi államtitkár szerint látszik, hogy 2012-ben megállt a 2004 óta emelkedő tendencia az egészségügyben, és már folyamatos csökkenés tapasztalható az elvándorlásban.
Az ösztöndíj- és bérrendszer ilyen pozitív hatásokat válthat ki, ezért ezt érdemes folytatni – mutatott rá Zombor Gábor.

Jobbik: felelőtlen a kormánypártok hozzáállása

Dúró Dóra (Jobbik) szerint felelőtlen a kormánypártok hozzáállása az elvándorlás kérdéséhez. Egy felelős kormánypártnak szembe kellene nézni a tendenciával és a megoldási javaslatokról kellene beszélni – jelentette ki.

Dúró Dóra

A képviselő a legnehezebb emberi döntésnek nevezte, hogy külföldre menjen valaki hosszabb-rövidebb időre vagy akár véglegesen. Az egyik legfontosabb kapocs a választójog biztosítása az érintetteknek, de ezzel szemben azt látják, hogy adminisztratív eszközökkel nagyon alacsonyra szorították a külföldön élő emberek részvételét a választáson – fejtette ki Dúró Dóra, aki szerint ez hiba, és ezt korrigálni kell már a 2018-as választásra.

Kormány: nincs változás a külképviseleti szavazásban  

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár reagálásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok szavazási feltételei nem változtak, úgy szavazhatnak, ahogy korábban is, amióta a külképviseleti voksolás lehetősége rendelkezésre áll.

Répássy Róbert

LMP: a csalódottság és a kilátástalanság viszi az embereket külföldre
    
Sallai R. Benedek (LMP) arról beszélt, hogy nem kellene gimnáziumokat bezárni és a két tanítási nyelvű iskolákat “piszkálni”. Ha ugyanis a közoktatás lehetőséget teremtene a nyelvtanulásra, akkor nem mennének külföldre nyelvet tanulni a fiatalok – mutatott rá.
Az embereket a csalódottság és a kilátástalanság viszi külföldre, nem a kalandvágy. Ezért nem a Fidesz kormányzása elsődlegesen a felelős, de most van történelmi lehetőségük, hogy ezzel szembenézzenek és tegyenek ellene valamit – hangoztatta. Az LMP-s képviselő a konkrét kormányzati intézkedéseket firtatta. Ha építenek még két stadiont, tőkésítenek még két bankot, hány ember fog hazajönni? – kérdezte.

MSZP: felgyorsult a külföldön munkavállalók számának növekedése

Varga László (MSZP) szerint számtalan eszközük lett volna a kormánypártoknak a probléma kezelésére, visszaszorítására.
Hozzátette: a jelenség nem tegnap, vagy néhány éve jelent meg, de a külföldi munkavállalók számának növekedési folyamata mára felgyorsult, elképesztő méreteket öltött.
A szocialista politikus szerint ebben a ciklusban el kellene érni, hogy annak a jövedelme legalább a létminimumot érje el, aki 8 órában dolgozik. Fontos lenne a közszféra átfogó bérrendezése is – jegyezte meg.

Jobbik: ahol nincs munkahely nem lesz semmi

Egyed Zsolt (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldön élő 30-as, 40-es korosztály gyermekei már ott járnak iskolába, a szülők “beépültek” a kinti életbe, így őket nem lehet hazahozni a jelenlegi helyzetben.
Ahol nincs munkahely, ott nem lesz közbiztonság sem, nem lesz semmi – fogalmazott, hozzátéve: ezek az emberek Magyarország rejtett erőforrásai.
Frakciótársa, Szávay István egy olaszországi munkavállaló levelét olvasta fel, aki élhető Magyarországot és a munkalehetőséget szabta feltételül a hazatéréséhez.
A szintén jobbikos Apáti István közölte, hogy rengetegen vándoroltak el a szatmári térségből, de ma már nem Debrecenbe vagy Budapestre mennek, mint korábban, hanem Nyugat-Európába vagy Amerikába. Ennek egyik fő oka szerinte az, hogy nincs munkahely, vagy ha van, nem lehet megélni a fizetésből.

Kormányzati zárszó: meg kell teremteni az itthon maradás feltételeit

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős államtitkára zárszavában azt mondta: a probléma az, ha valaki nem lehetőségként, hanem kényszerként éli meg, hogy Magyarországot el kell hagynia. Megjegyezte, sok nyugat-európai ország tárt karokkal várja a szakképzett közép-európai munkaerőt.

Czomba Sándor

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a statisztikák szerint sokan érkeznek vissza is az országba.
Czomba Sándor jelezte, meg kell teremteni az itthon maradás feltételeit, meg kell oldani a bér- és munkahelyproblémákat, amiért a kormány már eddig is számos intézkedést hozott az elmúlt években.
    
Az államtitkár szavait azzal zárta: a legfőbb cél, hogy legyen érdemes hazatérni.

Az ülést vezető Lezsák Sándor lezárta a vitanapot. Ezt követően a képviselők tárgyalni kezdték azt a fideszes kezdeményezést, amely szerint március 23. a magyar zászló és címer napja lehet.

/Forrás: MTI/


Ha érdekelnek a hírek, kedveld facebook oldalunkat:


Pénzküldés határok nélkül! Akár ingyen! Transferwise.com/ingyenes


Ha tetszett a cikk likeold és oszd meg barátaiddal...

aberdeenimagyarok.co.uk

Ezt is nézd meg

Hiába a skót tervek, nem lehet minimum-árat meghatározni az alkoholra

Azok a skót tervek, amelyek az alkoholra minimum-árat vezetnének be, sértik a szabad kereskedelem európai …