Kezdőlap / Archívum / Mi kell Angliához?
Goulash Étterem Aberdeenben

Mi kell Angliához?

Alázat, nyelvtudás és az ország szokásainak, írott és íratlan törvényeinek betartása hiányában szinte előre jósolható a kudarc – írja Gábor két és fél év tapasztalat után.
Egy étteremben kezdte, mert valahol el kell kezdeni, azóta vezető fejlesztő egy webdesign cégnél. Neki tehát bejött a dolog, nézzük, milyen tanácsokkal tud szolgálni!

„Egy ideje olvasom a Határátkelőt, és nagyrészt örülök az írásoknak. Jó látni, hogy alapvetően talpraesett emberek írnak élményeikről. Aztán ott van az a tömeg, akik az “angliázásukat” írják meg… Szóval most kivívom a népharagot az alábbi írással, de szükségetek van rá.

Magamról annyit, hogy kicsit több mint 2,5 éve vagyok Angliában (Oxfordshire). 2010 májusában eldöntöttem, hogy akkor én is megyek, szeptember 8-án a repülőn ültem. Annyival nekem egyszerűbb volt, hogy volt három másik ember – akkori osztálytársaim -, akikkel együtt tudtam jönni, bár fejenként £750-t kellett nekik visszaadnom minél előbb.

Október 9-én felvettek dolgozni teljes munkaidőben egy helyi étterembe, ahol végül másfél évet dolgoztam heti 50+ órákat, de egyrészt januárban a hónap dolgozója lettem (előtte semmi éttermes tapasztalat), másrészt február végén az utolsó pennyig kifizettem mindenkit a legnagyobb hálával. Azóta megjártam egy webdesign-céget, mint fejlesztő, most a másodiknál vagyok vezető fejlesztő 8 hónapnyi munkaviszony után. Ennyit a háttérről.

Ami miatt karaktereket ragadok az a mérhetetlen frusztráció, amit néha érzek egy-egy “Anglia nekünk nem jött be” cikk miatt. Hát persze, hogy nem jött be, mert you’re doing it wrong! Élek egy pár feltételezéssel viszont, ennek tudatában olvassátok: azért jöttök ki, mert jobb életet reméltek Magyarországhoz képest, anyagilag is, és emberileg is.

Az utazás, országváltás egyrészt költséges, másrészt lelkileg is megterhelő, így feltételezem a cél az, hogy mindent megtegyetek annak érdekében, hogy sikerrel záruljon eme küldetés. Ennek fényében a következő meglátásaim vannak, mint olyan ember, akinek abszolút sikerrel zárult eddig ez.

Mi kell ahhoz, hogy Angliában sikeres legyen az ember?

Először is baromi nagy alázat

Olvasom azt, hogy Angliában nincs munka, szemét főnök undorító munkát végeztet, aljamunka, stb. Meg hogy diplomás vagyok, és én márpedig nem fogok WC-t pucolni. Jó, de akkor mégis mit vársz? Ez nem az a világ, ahol szólsz az ismerősnek, hogy “öcsém, kell munka, adjál már valamit!

Plusz a másik, hogy azt senki ne felejtse el, hogy semmi sem „jár“. Kezdésnek bevándorló vagy. Én is. Aljamunka van, kivéve, ha valami nagyon vágyott skillel rendelkezel: programozókból például nincs elég. Lehetsz egyenlő, ha megdolgoztál érte, ha azt látják rajtad, hogy igenis ugyanannyit dobsz bele a közösbe. (Igen, tisztában vagyok a “bezzeg az angol lusta mint az atom” cuccokkal, de volt gimis osztálytársam angol kollégájának az éves fizetésemelése töredéke lett az övéhez képest – a jó elnyeri jutalmát).

A munkahelyi megaláztatások ellen eléggé durva jogrendszer véd, és ha azt tartod magadról, hogy a vallásod Jedi és a többiek viccelődnek ezzel, az pont ugyanakkora súlyú mintha az iszlámot szapulnád. Jelenleg érvényes szabályozás könnyed esti mese formátumban itt.

Vallásnak számít az is, hogy nincs vallásod. Azt is védik. (Part 2 -> Chapter 1 -> 10 -> 1, 2) A lényeg, hogy panaszkodni, hogy a szemét főnököd diszkriminál, mert magyar vagy, aljanépnek tart, nem tetszik az arcod neki, baromság. Ez a jogrendszer, attól a pillanattól kezdve, hogy Angliába költözöl, téged is véd, mert EU-s állampolgár vagy. Lehet menni a HR-eshez panaszkodni, a főnöködnek is van főnöke, hozzá panaszkodni, és megoldani. Írásban. Aminek nincs nyoma, nem létezik. Az email vagy sms is írás.

Másodszor: kell angoltudás

Angoltudás nélkül komolyan gondolja meg mindenki, hogy nekiindul-e. Persze, vannak sikersztorik és volt cseh kolléganőm, aki az interjúra tolmáccsal ment el, 4 hónappal később folyékonyan beszélte az angolt, de a munkaidő alatt (mármint per nap!) ha 20 új szót nem írt fel, és kérdezett meg, hogy mit jelent és hogyan használják, akkor egyet sem.

A befektetett energia mindig egyenes arányban áll az eredménnyel. Ehhez kellett az, hogy a csapat baromi sok nemzetiségű emberből tevődött össze, így a közös nyelv az angol volt. Aki csupa lengyel közé megy dolgozni, nem fog megtanulni angolul. Lengyelül talán.

Nyelviskoláról nincs tapasztalatom, szerintem csak az éri meg, amit trainee tanárok tartanak ingyen / jelképes összegekért, hogy nekik meglegyen a kellő óraszámú óratermi gyakorlat. Szóval, ha nem tudsz jól angolul (nem rigó utcai közép, hanem folyékony társalgási!), akkor nem fogsz jó munkákat megkapni. Megint csak kivéve, ha valami nagyon vágyott skilled van: programozó, CNC forgácsoló, akármi, ami specializált és kevesen értenek hozzá.

Szóval, ha nem tudsz angolul, akkor ne várd, hogy tárt karokkal várnak majd PA pozícióba. Abban a hitben senki ne ringassa magát, hogy majd az angol környezetből ragad rá valami: dolgozni fogsz, majd hazaesni hullafáradtan, és hacsak nem mész a tudás után, nem fog rád ragadni.

Következő panasz: nincs munka!

Dehogy nincs. De egyrészt nem a Skót-felföld kellős közepén egy 200 fős faluban, hiába alacsony a bérleti díj (vagy bármely kisvárosban, ami olcsó), másrészt kezdetben lehet, hogy nem olyan munkát kell elvállalnod, amire van diplomád; lásd fentebb a diploma és wc-pucolás esetét.

Ettől függetlenül amikor olvasok egy Facebook bejegyzést, hogy egy hónapja vagyok Angliában, és még mindig nincs munkám, miközben én végigsétálok Oxford sétálóutcáján és a buszmegállótól a vasútállomásig 7 (hét) A4-es „keresünk embert” papírt látok a kirakatban, akkor valami nincs rendben. Bárhová megyek, ezekre mindig figyelek, és mindig van munka.

Rohamosan fogy a pénzünk!

Hát persze, ha a legdrágább városok egyikébe költöztél, ne csodálkozz. Ezeknek egyrészt utána lehet kérdezni, másrészt utána lehet nézni, harmadrészt a lusták kedvéért a per pillanati lista, nem feltétlenül ebben a sorrendben: London, Oxford, Cambridge, Brighton, Bath: minden olyan város, aminek “patinás” neve van.

Aki ezekbe a városokba költözik, az ne csodálkozzon, hogy többet fizet lakhatásért, mint mondjuk egy ismerőse Manchesterben, Leedsben, vagy Liverpoolban. Érdekességképp: Oxfordban egy szoba, amiben laktam, havi £425 volt egy hatfős lakásban közös fürdővel. Manchesterben egész apartmanokat kínálnak havi £350 körül a város szélén.

Tegyük hozzá, hogy a jól fizető állások is inkább a drágább helyeken vannak, de kezdésnek édes mindegy, mert a minimálbér mindenhol £6.19. Ezen kívül, ha valaki panaszkodik, hogy fogy a pénz, és dohányzik, hetente kétszer bulizni jár, autót vesz, abban a pillanatban komolytalanná válik. Ezek nem fontos dolgok, viszont rengetegbe kerülnek, lehet rajtuk spórolni, és máris jut rentre meg ételre pénz. Sőt, neadjisten még félre is lehet rakni.

A másik, hogy néhányan nem mérik fel, hogy mi is megy egy havi költségbe, így itt van az, amiből nekem tevődik össze, hogy elkerüljük a „de az élet sokkal drágább, mint gondoltuk!!” dolgokat:

* rent
* council tax (helyi ingatlanadó, ha szobát bérelsz, akkor ez többnyire benne van a rentben)
* bills (elektromosság, gáz, víz, internet)
* mobiltelefon
* bankszámladíj (mert olyan számlám van, de Barclays, HSBC, Lloyds, stb kínál ingyen vezetésű számlákat)
* biztosítások (telefon, bringa, content’s insurance, ami a rentnél néha kötelező szerződés szerint)
* közlekedés (a buszbérlet nekem havi £90 körül van, csak a miheztartás végett, tud drága lenni)
* étel (az abszolút minimum az kb £60 per hó, de akkor baked beans és toast-ot eszel)

Ezeknek mind-mind utána lehet nézni az interneten és fel lehet belőlük készülni.

Átvernek a munkahelyen!

Nos, ha olyan munkát vállalsz el, ahol nem kapsz szerződést, amit alá kell írnod a munkába állásod első napja előtt, vagy legkésőbb egy héten belül, akkor ne csodálkozz. Az HMRC-nál (itteni adóhivatal) be kell jelenteniük, és ha nem töltöttél ki egy P46 nyomtatványt, vagy nem adtál át nekik egy P45-t, akkor te nem dolgozol jogilag. Válts, vagy harcold ki. Ökölszabály szerint nagy szálloda, többláncos étterem, franchise jó, sarki kisbolt kevésbé jó.

Diploma nélkül semmire nem megy az ember!

Diplomával sem. Nagyon kevés olyan helyet láttam belépőszinten, ahova kell a diploma. A magasabb pozíciókra amúgy is belülről akarják feljebb nyomni az embert, pusztán azért, mert ő már tudja a dolgok rendjét, és folyamatos felvételi teszten megy át. Ha jól végzi a munkáját, akkor előrébb fogják tolni. Ha nem végzi jól a munkáját, nem fogják előre tolni. Ennyi a titok.

Felvetették nekem, hogy legyek supervisor az étteremben, amit valószínűleg assistant brasserie manager pozi követett volna anélkül, hogy valaha tanultam volna vendéglátást. Vagy hogy lenne bármilyen diplomám. Bármiből. Senkit nem érdekelt.

Viszont a munkához szükséges tudásom megszereztem: figyeltem, utánaolvastam, megtanultam, javítottam, és ha a chef 10 cm-ről üvöltött velem, akkor elhallgattam, bocsánatot kértem, megkérdeztem, hogy hogyan csináljam legközelebb, hogy ebből ne legyen probléma, és úgy csináltam legközelebb. Visszautasítottam, mert bár imádtam csinálni, de hosszú távon nem akartam azzal foglalkozni.

Minek váltsak országot, ha nem élvezhetem az életet?

Mert le kell mondanom a dohányzásról, az akármiről, a bulikról. Úgy vagyok ezzel, hogy nem kell. Ha megengedheted magadnak, élvezd az életet, de egy országváltásnál – hacsak nem multi magyar cége küldd ki az angolhoz – a nulláról kezdesz mindent.

Előbb ki kell kaparnod magadnak a gesztenyét, ami baromira nem egyszerű feladat. Egyedül leszel, baromi sok megpróbáltatás van, nem is való mindenkinek, de ez egy folyamat. Előbb a munka, utána a szórakozás. Nem fog minden sikerülni azonnal, aki azt mondja, hogy kolbászból van a kerítés, hazudik. A kerítés onnantól van kolbászból, hogy megdolgoztál érte.

Anglia abból a tekintetből jobb Magyarországnál, hogy itt ha tisztességesen végzed a munkád, akkor meg tudsz élni belőle, el tudsz menni nyaralni Thaiföldre vagy akárhova, és meg tudod alapozni az életedet, nem kell sakkozni a számlákkal folyton.

Megpróbáltam kijátszani X-et, és a szemét kilakoltatott!

Ez konkrétan megtörtént ismerősöm ismerősével. A szobában két ember lakhatott (törvény szabályozza, hogy a lakásban hányan lakhatnak health and safety meg council tax miatt), és a tag úgy gondolta, hogy teljesen oké oda 4-en beköltözni. A landlord kiderítette, egyrészt kilakoltatta őket, másrészt renthátralékot kért a másik két ember miatt. Erre a reakció megint az, hogy mégis mit várt? Tisztán le volt írva, nem játszott a szabályok szerint, és most sírás van.

A lényeg, hogy a szabályok vannak. Neked, mint friss lakosnak az egyetlen dolgod elolvasni és betartani őket. Ha kijátszod a szabályokat, és emiatt bajba kerülsz, akkor az csak és kizárólag a saját hibád. Az nem a te dolgod, hogy eldöntsd, hogy ez egy béna és felesleges szabály, mert nem tudod, hogy miért született. Majd ha évek óta itt vagy, és valami nem tetszik, és megbeszéled a landlorddal, hogy máshogy lehet-e, és ő azt mondja, hogy igen, akkor majd lehet. Addig nem.

A végére pár jótanács, zanzásítva

* tudj angolul
* legyen elég pénzed 3 hónapnyi lakásra (ez kb £2700 per fő körül van, nyilván városa válogatja, de ennyi legyen)
* ne olyan városba költözz, ahol semmi nincs, csak mert olcsó az élet
* ne olyan városba költözz, ami marha drága, és felkapott, csak mert azt ismered, vagy ott vannak ismerősök
* olyan városba költözz, ami nagy és a turizmus jelen van elég rendesen (de ne olyanba, ami benne van a fenti kettő kategóriában!)
* a diplomádat akaszd fel a fogasra, semmi szükséged nem lesz rá (kevés kivételtől eltekintve, de ők nem olvasnak Határátkelőt)
* tedd ugyanezt az egóddal is, hátráltat durván. Önérzetességből senki nem élt meg itt, és hidd el meg lehet tartani a büszkeséget is miközben apróra összecsomagol verbálisan a főszakács
* fogadd el az első munkát, ami szembejön, fizet, és teljes munkaidős, és utána dolgozz annyit, amennyit bírsz! Ha lazsálsz, észreveszik. Ezért ne gyere ki.
* ha 3 hónapra van elég pénzed, és 2 hónappal később nincs munkád, vedd meg a repjegyet haza. Annak semmi értelme, hogy a nagykövetségre menj, mert nincs hol laknod.
* A háziállatokat hagyjátok otthon. Kezdésnek szobát kell bérelnetek és a szobák 99%-a nem engedi, hogy hozz állatot, így egy állat végtelenül bonyolulttá tesz mindent. Arról nem is beszélve, hogy plusz költség, mert állatorvos, kaja, akármi.

A kommenteket várhatóan nem fogom olvasni, mindenki eméssze meg, és tegyen belátása szerint.”

/Forrás: hataratkelo.blog.hu/


Ha érdekelnek a hírek, kedveld facebook oldalunkat:


Pénzküldés határok nélkül! Akár ingyen! Transferwise.com/ingyenes
Pénzküldés határok nélkül! Akár ingyen! Transferwise.com/ingyenes


Ha tetszett a cikk likeold és oszd meg barátaiddal...

aberdeenimagyarok.co.uk

Ezt is nézd meg

Hiába a skót tervek, nem lehet minimum-árat meghatározni az alkoholra

Azok a skót tervek, amelyek az alkoholra minimum-árat vezetnének be, sértik a szabad kereskedelem európai …