Kezdőlap / Archívum / Megéri a függetlenedés? – A Portfólió elemzése
Goulash Étterem Aberdeenben

Megéri a függetlenedés? – A Portfólió elemzése

Skócia a bannockburni csatát követően 700 évvel már mindenféle kardlengetés nélkül kiválhat az Egyesült Királyságból. A szeptember 18-án esedékes népszavazás ugyanakkor nagyon megosztó a skótok körében, bár egyre többen hajlanak a függetlenedésre, a többség mégis maradna. Túl sok ugyanis a kétely és attól félnek, hogy rosszabbul járnának. Ez márpedig könnyen meglehet:

  • A brit pénzügyminiszter elmondása szerint a független skót állam nem használhatná tovább hivatalosan az angol fontot, mint fizetőeszközt.
  • A font nem hivatalos használata kockázatos, hiszen nem lesz végső hitelezője a bankoknak.
  • Az új fizetőeszköz bevezetése pedig árt a szoros kereskedelmi kapcsolatoknak.
  • José Manuel Barosso, az Európai Bizottság elnöke szerint rendkívül kétséges, hogy be tudnának-e kerülni az Európai Unióba (noha a britekkel maradva is kikerülhetnek még belőle).
  • Az Institute for Fiscal Studies elemzése szerint még az olajbevételek kedvező alakulása mellett is jelentős kiigazítás lesz szükséges a skót költségvetésben.
  • Valószínű, hogy az ellenlábas brit kormányzat nem a számukra legkedvezőbb feltételeket biztosítja majd a megállapodásokban és jelentős adósságterhet kell átvállalniuk.
  • Valószínű, hogy drágulni fog az ország finanszírozása.

307 év után szakítás

Skócia 1707-ben vált eggyé az akkor létrejövő Egyesült Királysággal és most mindenféle epikus csata nélkül, pusztán egy népszavazással dönthetnek arról, hogy különváljanak-e vagy sem. Az olajban gazdag ötmillió főt számláló ország vezetése nem is az érzelmekre, hanem a pénztárcákra kíván a leginkább hatni a kérdésben. Állításuk szerint gazdagabbak lennének független országként és pontosan ez az érvelés az, ami a szegényebb sorban levő skótokat az elválásról győzi meg. Ahogy általában minden politikai ígéret, úgy ez is bőven tartalmaz csúsztatásokat, sőt a bizonytalanságok sokasága miatt, inkább nevezhető egy hitnek az egész optimista skót jövőkép.

“Rendkívül nehéz, ha nem lehetetlen” dolog volna az Európai Unióba való belépés (visszakerülés) egy független skót államnak – fogalmazott José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke vasárnap. Ezen szavaival pedig tovább fokozhatja az aggályokat a független Skócia jövőjével kapcsolatban, ahol bár egyre nagyobb a támogatottsága a különválásnak, a többség még mindig az ellen szavazna. Az ICM Research januári felmérése szerint a válaszadók 37 százaléka szavazna a függetlenedés mellett, ami 5 százalékpontos emelkedést jelent szeptemberhez képest. Tehát így még továbbra is a maradáspártiak vezetnek 44 százalékkal, de a számuk csökkenést mutat és a bizonytalanok bármelyik irányba elvihetik a szavazást.

A brit miniszterelnök, David Cameron a tendenciákat látva először érzelmileg próbált hatni a skótokra, majd pedig brit honfitársait kérte fel, hogy győzzék meg skót ismerőseiket a maradásról. Erre viszont a konzervatív brit pénzügyminiszter, George Osborne rátett egy jól megrakott lapáttal és konkrétan azt találta kijelenteni, hogy a skótok nem tarthatják meg a fontot, mint fizetőeszközt kiválásuk esetén. A skótok többsége azért szavazna a maradás mellett, mert attól félnek, hogy rosszabbul járnának külön utasként és Osborne pontosan erre kívánt ráerősíteni szavaival. Barosso azon kijelentése, hogy valószínűleg súlyos akadályokkal szembesülnének az EU-tagság kapcsán is, már csak hab volt a tortán.

Sértődés lesz ebből…

John Swinney, skót pénzügyminiszter válaszul rögvest abszurdnak nevezte az Európai Bizottság elnökének szavait, illetve arra hívta fel mindenki figyelmét a BBC-nek adott interjújában, hogy valójában egyetlen EU-tagország sem jelezte még vétószándékát a jövőbeli skót csatlakozás kapcsán. Ezzel pedig Barosso baljós utalásait próbálta árnyalni, aki beszédében Koszovó elismerésére tért ki, amit a spanyolok például elvetettek. Az EB elnök állítása szerint egy kiváló ország valószínűleg ellenérzéseket válthat ki másokból és így kifejezetten nehéz, ha nem lehetetlen lesz megszerezni a tagállami jóváhagyásokat.

Alex Salmond, a skót kormány vezetője szintén visszavágott és provokációnak titulálta Osborne kijelentéseit. A brit pénzügyminiszter valóban meglehetősen provokatívan fogalmazott, amikor elmondta, hogy az Egyesült Királyságnak nem áll szándékában valutaunióba lépnie másokkal. Érdekes egybeesés, hogy a YouGov februári felmérése szerint az angol és a walesi lakosság többsége szintén nem támogatná, hogy a függetlenné vált skótok az ő fizetőeszközüket használhassák a jövőben. Méghozzá ezen hozzáállás az elmúlt időszakban csak tovább erősödött: azok aránya, akik engednék a skótoknak a font használatát a novemberi 38 százalékról 23 százalékra esett vissza az intézmény felmérése szerint.

Az angol font elvesztése meglehetősen nehéz döntés elé állítaná a skótokat. Megtehetnék, hogy a már meglévő devizáikkal nem hivatalosan tovább használnák a fontot. Ezzel csak a kisebb baj, hogy elvesztik a seigniorage-jövedelem rájuk jutó részét és a független monetáris politikát, hiszen az utóbbi azért nem fontos, mert egyébként is optimális valutaövezetet alkotnak a britekkel így számukra is ideális lehet a Bank of England monetáris politikája. Nagy baj viszont, hogy a Bank of England már nem lesz többé a végső hitelezője a skót bankrendszernek, ez pedig igencsak ronthatja a kockázati megítélésüket. A saját pénznem bevezetése pedig nemcsak nagyon problémás, de természetesen a kereskedelmi kapcsolatoknak is ártana. Az egyetlen remény ez esetben a minél előbbi eurózóna-tagság megszerzése volna.

Mégsem annyira szuper függetlenedni?

A független Skócia 150 milliárd fontos gazdasággal rendelkezne, ha belevesszük az Északi-tengeren levő olajkitermelést is. Ez nagyjából a duplája a magyar GDP-nek, míg a skót populáció pusztán 5,3 millió főt számlál (a brit lakosság 8 százaléka). Az ország GDP-arányos államháztartási hiánya az skót kormány saját előrejelzései szerint pusztán 3,2 százalék lehet a 2016-17-es évben, amikor is az ország a teljes autonómiának első évét töltené. Közel sem ennyire fényes a történet ugyanakkor az Institute for Fiscal Studies, prominens londoni think-tank szerint. A gazdasági elemzéseket készítő intézmény tavaly november 18-án tette közzé a független Skócia fiskális helyzetére vonatkozó tanulmányát.

Többféle kimenetet is vizsgáltak az adóbevételek és szociális kiadások kapcsán, egészen 50 éves időhorizontra vetítve előre az eseményeket. A legoptimistább verzió szerint, Skócia az elkövetkező évtizedben bővelkedik majd az olajbevételekben, kedvező adósságmegosztást ért el a britekkel és az új források bevonásáért nem is kell többet fizetnie, mint a volt anyaországának. Ezen emelkedő produktivitással és 26 ezres nettó migrációval számoltak az IFS elemzői, de még ebben az esetben sem találták annyira fényesnek a helyzetet. Előrejelzéseik szerint így nagyjából 1,9 százalékos lyukat kéne betömniük a kiadási és a bevételi oldal között, ami több mint a duplája a britnek. Az IFS számításai szerint ezért további 2 milliárd fontos finanszírozási szükséglete lehet Skóciának, amit vagy a kiadások csökkentésével, vagy pedig adóemeléssel érhetnének el. Ha viszont a dolgok rosszabbul alakulnak és kevesebb bevétel folyik be az olajból, nagyobb adósságot kell átvállalniuk a britektől, illetve magasabb kamaton tudnak csak hitelhez jutni (ez nagyon valószínű), akkor a költségvetési hiány akár 6,3 százalék is lehet, 9,4 milliárd fontnyi vágásokat előirányozva.

Összefoglalásként azt mondhatjuk, hogy a fentebb ecsetelt fiskális aggályokra adódik még a font elvesztésének árnyéka is, ami a szoros kereskedelmi kapcsolatok miatt igencsak ártana az ország vállalatainak, ráadásul a bankoknak új végső hitelezőre lesz szükségük a Bank of England után. Tovább bonyolítja a kilátásokat, hogy az EU-tagság visszaszerzése sem lesz automatikus, nem is beszélve a NATO-tagságról. Rendkívül bizonytalannak tűnnek az adósságteher átvállalásával kapcsolatos egyezkedési folyamatok is és így már nem is tűnik annyira erősnek a Salmond-féle költség-haszon elemzésen alapuló politikai retorika.

A skót függetlenedési kampány szenior tagjai a fejlemények miatt arra kérték Salmondot, hogy állítson fel terveket arra az eshetőségre, ha Skóciának saját pénznemet kell felállítania. A skót kormányzat vezetője ugyanakkor nem bizonytalanodott el a sok akadály láttán és vasárnap hivatalos levélben kérdezte meg Cameront, hogy a szeptemberi népszavazás eredményét tiszteletben tartják-e majd. Erre válaszul a brit miniszterelnökség egyik szóvivője Cameron korábbi beszédére utalva elmondta, hogy a függetlenség megszavazását el fogják fogadni: Skócia függetlenedhet, de onnan már nincs vissza út.

/Forrás: Portfólió/


Ha érdekelnek a hírek, kedveld facebook oldalunkat:


Pénzküldés határok nélkül! Akár ingyen! Transferwise.com/ingyenes
Pénzküldés határok nélkül! Akár ingyen! Transferwise.com/ingyenes


Ha tetszett a cikk likeold és oszd meg barátaiddal...

aberdeenimagyarok.co.uk

Ezt is nézd meg

Hiába a skót tervek, nem lehet minimum-árat meghatározni az alkoholra

Azok a skót tervek, amelyek az alkoholra minimum-árat vezetnének be, sértik a szabad kereskedelem európai …