Kezdőlap / Archívum / Kincskeresőkkel van tele Nagy-Brittania
Goulash Étterem Aberdeenben

Kincskeresőkkel van tele Nagy-Brittania

Nagy-Britanniában az elmúlt 15 évben közel 1 millió régészeti leletet találtak az amatőr kincsvadászok – derül ki a Portable Antiquities Scheme (PAS) éves jelentéséből. A brit műkincstörvény csak a “kincs” kategóriába tartozó darabokra terjed ki. Magyarországon nincsenek kiskapuk és sok a bejelentetlen felfedezés. Becslések szerint az eszmei kár évi félmilliárd forint.

A PAS, a nem szakértők által talált, kisebb jelentőségű leletek értékelésére létrehozott szervezet, amelyet a British Museum felügyel. A műkincsvédő kezdeményezés honlapján önkéntesen lehet bejelenteni a legfrissebb felfedezéseket, de kötelezettsége nincs a megtalálónak. Szabadon megtarthat vagy önállóan értékesíthet, az államnak nincs elővásárlási joga. A brit műkincstörvény ugyanis sajátosan csak az aranyat, illetve az ezüstöt tartalmazó tárgyakra vonatkozik. Ezeket nevezi kincsnek (“treasure”). Más anyagminőség esetében a felfedezett darab csak akkor kerül védettség alá, ha az egy leletegyüttes (“hoard”) része.

A jelentés azt is részletezi, hogy 1997 – a kezdeményezés indulása – óta bejelentett 920 000 leletből 8500 minősült kincsnek. A tárgyak bevizsgálása több hónapig tart. Az utolsó lezárt évben, 2012-ben 73 903 leletet találtak az amatőrök, amelyek között volt római kori érme és ékszer a 2. századból, egy díszes rézedény a 3. századból és egy 17. századi ezüstkancsó is. A véletlenül megtalált leletek ritkák, a kincskeresők a tárgyak 90 százalékát fémdetektor segítségével találták meg.

 Egy amatőr találta meg 2009-ben a hárommillió font értékű staffordshire-i kincset

Kincs, ami nincs

A brit kulturális miniszter, Ed Vailey az Art Newspapernek elmondta, hogy hamarosan a kincs fogalmát bővíteni szeretnék, hogy arany, illetve az ezüstöt tartalmazó tárgyakon felül, más minőségek is védettséget élvezzenek. A reformot szorgalmazza évek óta a British Museum is. A reformot a brit kormány eddig részben anyagi okokra hivatkozva késleltette.

Bár sok megtaláló boldog, ha felfedezése Nagy-Britannia valamelyik múzeumába kerül, de van, amikor egy-egy értékes darab kicsúszik a rendszerből. Ez történt 2010-ben is, amikor egy római bronzsisak került ki – a törvények értelmében teljesen legálisan – a szabad piacra. Az 1. és 3. század között készülhetett lovassági díszsisakot Londontól 350 kilométerre fekvő Crosby Garret falunál találta meg egy 20-as éveiben járó fiatalember. A római kori fémművesség mestermunkájának tartott darabot a megtalálás helyéről Crosby Garret sisaknak nevezték el a szakértők. A 67 darabban előkerülő “nem kincset” a megtaláló nem ajánlotta fel a brit államnak, hanem azt a Christie’s aukciósházhoz vitte. Már a kikiáltási ára is magas (300 ezer font) volt, de végül a lelet ennek többszörösért, 2, 2 millió fontért lett egy brit gyűjtő tulajdona. (A sisak idén február 3-tól április 27-ig a British Museumban megtekinthető.)

A magyar ugaron tilos fémkeresőzni

Tárlat nyílt a témában a debreceni Déri Múzeumban is. A “Megmentett örökség – Kincsek Európa szívéből” című vándorkiállítás bemutatja, hogy “az elmúlt másfél évtized folyamán a nagyberuházásokhoz köthető feltárások milyen mértékben gazdagították a magyarországi régészeti örökségről alkotott képünket”. Nem véletlen a nézőpont. 2011-ben a Parlament megváltoztatta az örökségvédelmi törvényt és a régészek szerint lehetetlenül szigorú költség- és időhatárok közé szorította az ilyen építkezések előtti régészeti kutatómunkát. A március 30-ig látogatható kiállításhoz készült kiadvány az interneten is olvasható.

A magyarországi szabályozás eltér a brittől. Hazánkban minden 1711 előttire datálható tárgy az állam tulajdonát képezi, ezért a keresésük illegális tevékenység. A becslések szerint évente körülbelül százezer olyan lelet lehet, amelyik nem az államhoz, hanem a megtaláló magángyűjteményébe vagy eladásra kerül. Az így okozott kár eszmei értéke meghaladja a félmilliárd forintot. A leghíresebb ilyen példa az 1970-es évek közepén, a Fejér megyében fellelt római kori ezüstedényekből álló Seuso-kincs, amely nemzetközi piacon talált gazdára. A kincs körül a mai napig sok a rejtély. Nem tisztázódott, hogyan halt meg a megtaláló, illetve azt sem tudni pontosan, hogy a kincsek visszaszerzésére a magyar állam mennyi pénzt költött idáig.

/Forrás: VS/


Ha érdekelnek a hírek, kedveld facebook oldalunkat:


Pénzküldés határok nélkül! Akár ingyen! Transferwise.com/ingyenes
Pénzküldés határok nélkül! Akár ingyen! Transferwise.com/ingyenes


Ha tetszett a cikk likeold és oszd meg barátaiddal...

aberdeenimagyarok.co.uk

Ezt is nézd meg

Hiába a skót tervek, nem lehet minimum-árat meghatározni az alkoholra

Azok a skót tervek, amelyek az alkoholra minimum-árat vezetnének be, sértik a szabad kereskedelem európai …