Kezdőlap / Archívum / Brüsszel fellép a brit korlátozások ellen
Goulash Étterem Aberdeenben

Brüsszel fellép a brit korlátozások ellen

Nemcsak szóban, de részletes háttéranyag közzétételével is reagált hétfőn az Európai Bizottság a brit kormánynak arra a lebegtetett szándékára, hogy 2014. január 1-je után sem biztosít teljes hozzáférést szociális ellátó rendszeréhez a bolgár és román munkavállalóknak.

A brit sajtó a hétvégén szellőztette meg, hogy David Cameron miniszterelnök egyebek között három hónapról tizenkettőre akarja felemelni azt az időhatárt, amely előtt más tagországból érkező munkavállalók hozzáférést nyerhetnek a brit szociális jóléti rendszerhez.

Az egyelőre nem világos, vajon az intézkedés – esetleges bevezetése után – valamennyi nem brit EU-állampolgárra vonatkozna-e, avagy csupán (mint azt a legtöbb értelmezés sejteti) a bolgárokat és a románok kívánják sújtani vele? Az sem egyértelmű, vajon London a leendő korlátozások egyoldalú bevezetésére készül-e – dacolva a várható európai bizottsági és nyomában biztosra vehető európai bírósági ellenvetésekkel -, vagy ez az ötlet is részét képezhetné annak a kilátásba helyezett nagy alkunak, amelynek eredményeként Cameron számos területen vissza szeretne szerezni több uniós hatáskört is a brit korona számára.

Az Európai Bizottság szóvivője mindenesetre hétfőn egyértelműen kizárta a diszkrimináció – a tagállamok közötti különbségtétel – bármilyen elvi lehetőségét, miközben konkrétan a brit kérdést azon az alapon nem akarta kommentálni, hogy ténylegesen eldöntött hivatalos brit szándékokról nincs tudomásuk, csupán „értesülésekről”.

„Mihelyt a brit kormány világossá teszi bármely olyan szándékát, amely más tagállamból érkezőknek a brit ellátó rendszerekhez való hozzáférését érinti, a Bizottság alaposan megvizsgálja majd, vajon ezek az intézkedések összhangban állnának-e a személyek szabad mozgásáról intézkedő uniós szabályokkal” – jelentette ki egyebek között Jonathan Todd, Andor László foglalkoztatási és szociálpolitikai biztos szóvivője, aki amúgy nemzetiségét tekintve történetesen maga is brit.

A román és bolgár munkavállalók 2013 utáni esetleges tömeges megjelenése miatti brit aggodalom egyébként nem egyedüli. A 2007-ben csatlakozott két ország polgáraival szemben összesen 8 tagország tartott igényt átmeneti – hét éves – mentességre a munkaerőpiac megnyitása alól.

Eszerint 2013 végéig ezekben a tagállamokban a harmadik (nem EU-s) országok polgárai felé eddig is alkalmazott korlátozásokat érvényesíthetik a Romániából és Bulgáriából érkezőkkel szemben is – beleértve például a társadalombiztosítás elérhetőségének a jelentős behatárolását is -, jóllehet, az utóbbiak esetében uniós tagtársakról van szó. Januártól azonban minden ilyen korlátozásnak el kellene tűnnie, és az említett nyolc uniós országban sem lenne szabad többé semmilyen megkülönböztetést tenni román, vagy bolgár, illetve honi és más tagországbeli munkavállalók között.

A „nyolcak” közül négyen – Németország, Nagy-Britannia, Ausztria és Hollandia – áprilisban közös kezdeményezést indítottak annak érdekében, hogy közösségi szinten kezeljék (így egyebek között szankciókkal is sújtsák) a szociális kedvezményekkel visszaélő külföldieket. A „négyek” szerit az úgynevezett „kedvezményturizmus” súlyos problémát jelent az érintett kormányok, de különösen a regionális és egyes városi önkormányzatok számára.

Bizottsági részről kezdettől fogva vitatták, hogy a felvetés valós alapokon állna, és a belügyminiszterek e témával foglalkozó tanácsülésén annyit el is értek, hogy bizonyító erejű adatsorok beterjesztésétől tették függővé további uniós lépések elhatározását e tárgyban. (Nem hivatalosan ugyanakkor annyit egyes bizottsági források is elismertek, hogy tudomásuk van éppen Romániából és Bulgáriából származó olyan illegális csoportokról, amelyek például névházasságok közvetítésével foglalkoznak.)

Tanácsi szinten egyelőre nem sokat mozdult a dosszié, miközben az Európai Bizottság tavasszal részben ellentámadásba lendült, és a személyek szabad áramlása, a tagországok közötti szabad munkavállalás, és a járulékos jogok diszkriminációmentes élvezésének tudatosítására átfogó kampányt indított. A brüsszeli érvelés továbbra is az, hogy egyfelől úgymond nincs számszerű bizonyíték például a „négyek” által felvetett „szociális turizmusra”, másfelől viszont a szabad munkavállalás lényegében a közös piac meglétével egyidős, a személyek szabad mozgása pedig a Maastrichti Szerződés húsz évvel ezelőtti hatályba lépésével vált alapszerződésben is rögzített joggá.

Korlátozó feltételek természetesen mindkettő kapcsán léteznek: a szociális ellátáshoz való hozzáférés például számos előfeltétel teljesülésétől függ – ezek részben, a helyi szabályozás formájától függően, tagországonként eltérőek is lehetnek. Miként szélsőséges esetben arra is joga van egy adott tagországnak, hogy kitessékeljen a területéről olyan személyeket, akik hatósági megítélés szerint „ésszerűtlen terhet jelentenek a befogadó ország szociális ellátó rendszere számára”.

A diszkrimináció azonban ezek esetében sem megengedett, azaz minden rezsimet egyöntetűen kell alkalmazni, nem lehetséges csupán egyes tagtársakra lebontott korlátozásokat bevezetni, vagy megállapodás szerint határidőkön túl fenntartani – emlékeztetnek Brüsszelben.

/Forrás: kitekinto.hu/

 


Ha érdekelnek a hírek, kedveld facebook oldalunkat:


Pénzküldés határok nélkül! Akár ingyen! Transferwise.com/ingyenes
Pénzküldés határok nélkül! Akár ingyen! Transferwise.com/ingyenes


Ha tetszett a cikk likeold és oszd meg barátaiddal...

aberdeenimagyarok.co.uk

Ezt is nézd meg

Hiába a skót tervek, nem lehet minimum-árat meghatározni az alkoholra

Azok a skót tervek, amelyek az alkoholra minimum-árat vezetnének be, sértik a szabad kereskedelem európai …